Alapozó terápia: mi ez és kinek ajánlott?

Az iskolába készülő vagy már iskolás gyerekeknél gyakran merül fel a kérdés: miért nehezebb egy adott gyereknek a betűtanulás, az írás, a figyelem fenntartása, vagy éppen a mozgáskoordináció, mint a kortársainak? Az egyik leggyakrabban ajánlott, mozgásfejlesztésen alapuló módszer erre az Alapozó terápia, amely az idegrendszer érését segíti komplex mozgásgyakorlat-sorozaton keresztül. Cikkünkben bemutatjuk, miből áll a terápia, kiknek ajánlott, és hogyan épül fel.

Mi az Alapozó terápia?

Az Alapozó terápia egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (motoszenzoros típusú) idegrendszer-fejlesztő módszer. Lényege, hogy a gyermeknél újraindítja az emberi fejlődéstani mozgássorozatot – vagyis azokat a mozgásállomásokat, amelyeken minden gyermek csecsemőkorától kezdve normál esetben végighalad –, ezzel mintegy „újra belökve” az agy fejlődési lehetőségeit. A cél, hogy a gyermek a terápia végére magas fokú mozgásügyességig jusson el.

A mozgásfejlesztés nem öncélú: ugyanazok az agyi területek, amelyek a mozgásért felelősek, szoros kapcsolatban állnak a beszéd (olvasás, írás) működéséért felelős területekkel is. Éppen ezért a mozgásalapú gyakorlatokat a terápia kiegészíti fejlesztő pedagógiai elemekkel is – idő- és térbeli tájékozódás, emlékezet, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés –, így válik a módszer teljessé.

Miért van szükség a mozgásfejlődési lépcsőfokokra?

Minden gyermek fejlődése során egy jellegzetes, egymásra épülő mozgáslépcsőn halad végig, és minden egyes mozgásfajtához egy vagy több agyi terület érése kapcsolódik. A mozgás által jutnak el azok az ingerek az agyba, amelyek felépítik a sikeres tanuláshoz és életvezetéshez szükséges idegrendszeri hálózatot.

Ha a fejlődés során ebből a sorból elemek kimaradnak, vagy nem a megfelelő sorrendben épülnek egymásra, a gyermeknél idegrendszeri éretlenségből fakadó tanulási és beilleszkedési nehézségek alakulhatnak ki. A jó hír, hogy az idegrendszer éretlensége nem állandó állapot: megfelelő, célzott fejlesztéssel – minél korábban elkezdve – hatékonyan korrigálható. Erre az egyik legalkalmasabb módszer az Alapozó terápia, amely a csecsemőkori mozgásoktól indulva, fokozatosan építkezve vezeti végig a gyermeket az egyre magasabb rendű mozgásállomásokon.

Kinek ajánlott az Alapozó terápia?

A módszert 5 éves kortól 16 éves korig ajánlják, elsősorban az alábbi esetekben:

• megkésett és/vagy hibás, akadályozott beszédfejlődés (diszfázia);
• kiejtési hibák, pöszeség;
• diszlexia, alaki diszgráfia – vagyis olvasás- és/vagy írásgyengeség;
• organikus eredetű, túlmozgásos (hypermotil), figyelemzavaros gyermekeknél, akiknél oxigénhiányos károsodás keletkezett;
• fejlődésben, érésben elmaradt óvodásoknál;
• enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél;
• minden olyan gyermeknél, aki bármilyen okból mozgásügyetlenségben szenved.

Milyen területeket vizsgálnak a felmérés során?

Az Alapozó terápiát minden esetben egy speciális, komplex állapotfelmérés előzi meg, amely az alábbi területekre terjed ki:

• fejlődéstani nagymozgások (humángenetikai mozgások), rugalmasság, helyváltoztatás, egyensúly;
• térben való alapmozgások, keresztmozgások;
• ritmusérzék, rövid emlékezet, szerialitás;
• a felső és alsó végtag független vezérlése és összerendezése;
• finommotorika: kéz, szem, ajak-nyelv;
• dominanciavizsgálat: szem, kéz, láb;
• szeriális készség vizsgálata egy, illetve több komponenssel (homloklebeny-működés);
• időbeli és térbeli tájékozódás, testséma, lateralitás, térbeli szerialitás.

A felméréshez a szülő anamnézis lapot és egy SPD kérdőívet is kitölt.

Hogyan zajlik a terápia?

Az Alapozó terápia egyszerre nevezhető terápiának és fejlesztésnek is, jellemzően kis csoportokban zajlik.

• Csoportlétszám: 1 és 15 fő között lehet, de az ajánlott létszám 6–8 fő körül van.
• Gyakoriság: hetente 2×2 óra, esetenként 3×2 óra – ennél kevesebb nem javasolt, mert csak megfelelő intenzitás mellett jut elég inger az agyba. Speciális esetekben napi rendszerességű vagy egyéni terápia is szükséges lehet.
• Egyéni figyelem: a fejlesztő a csoportmunkáért felel, de szükség szerint egyéni figyelmet is biztosít – nem tartósan, hanem célzottan. Előfordulhat, hogy a fejlesztő során derül ki, hogy egy gyermeknek a csoportos fejlesztés önmagában kevés, és további vizsgálat vagy egyéni terápia szükséges.
• A gyakorlatok logikája: a foglalkozásokon a csecsemőkori mozgásoktól indulva, fokozatosan haladnak az egyre összetettebb, magasabb rendű mozgások felé. A nagy mennyiségű inger hatására az esetleges idegrendszeri „blokkok” áttörhetnek, vagy az ingerek megkerülik őket, és új területeket kapcsolnak be a hálózatba.

Milyen eredmények várhatók?

A tapasztalatok szerint az Alapozó terápia hatással lehet a gyermek fejlődésének több területére is:

Mozgásfejlődés Javulnak a nagymozgások (pl. egyensúlyérzék, koordináció) és a finommotorika (pl. kézügyesség, ceruzafogás).

Beszédfejlődés Segíthet beindítani a megkésett beszédfejlődést, javíthatja a beszédhangok kiejtését és a beszédészlelést, illetve támogathatja a logopédiai munkát.

Figyelem és koncentráció Fejlesztheti a figyelmi funkciókat, a monotóniatűrést és a feladattartást – ezek az iskolai teljesítmény szempontjából is kulcsfontosságúak.

Értelmi fejlődés, iskolaérettség Támogathatja az olvasás elsajátítását és a szövegértést, valamint segítheti a gyermeket abban, hogy könnyebben, zökkenőmentesebben vegye az iskolakezdés akadályait.

Dominancia kialakulása Segíthet a kéz-, láb- és szemdominancia kialakításában, ami dominanciaproblémás gyerekeknél a mozgáskoordinációt is javítja.

Önbizalom A terápia során elért sikerélmények növelhetik a gyermek önbizalmát és pozitív énképét.

Összességében az Alapozó terápia egy komplex fejlesztési módszer, amely a mozgásfejlesztésen keresztül az idegrendszer optimális érését célozza, ezáltal pozitívan hatva a gyermek kognitív, nyelvi és szociális fejlődésére egyaránt.

Gyakran ismételt kérdések

Hány éves kortól vehető igénybe az Alapozó terápia? A módszert jellemzően 5 éves kortól 16 éves korig ajánlják.

Egyéni vagy csoportos foglalkozásról van szó? Alapvetően kiscsoportos (ideális esetben 6–8 fős) foglalkozás, de szükség esetén egyéni figyelem vagy egyéni terápia is beépíthető.

Milyen gyakran kell járni a foglalkozásokra? Hetente legalább 2×2 óra javasolt, mert csak megfelelő intenzitás mellett éri el a terápia a kívánt hatást.

Csak tanulási nehézségek esetén javasolt? Nem – bár gyakran diszlexia, diszgráfia és megkésett beszédfejlődés kapcsán javasolják, jó eséllyel segíthet mozgásügyetlenség, figyelemzavar vagy enyhe fejlődésbeli elmaradás esetén is.

Alapozó terápiákról további információkat az Alapozó Terápiák Alapítvány oldalán találsz

Termékek, melyek jól kiegészítik az alapozó terápiát