TSMT torna bemutatása

Sok szülőnek feltűnik, hogy gyermeke mozgása ügyetlenebb, egyensúlyérzéke bizonytalanabb, vagy a beszédfejlődése lassabban halad, mint a kortársaié. Az egyik leggyakrabban ajánlott, mozgásalapú fejlesztési módszer ezekre a nehézségekre a TSMT, azaz a Tervezett Szenzomotoros Tréning, amelyet Magyarországon már évtizedek óta alkalmaznak sikerrel. Cikkünkben bemutatjuk, miből áll a torna, kiknek ajánlott, és hogyan épül fel.

Mi a TSMT torna?

A TSMT egy mozgásos fejlesztőterápia, amely a gyermek idegrendszeri érését segíti elő játékos, célzott gyakorlatokon keresztül. A név minden betűje a módszer egy fontos elemére utal:

• Tervezett – mert minden gyermek saját, egyedi tünetegyüttesére szabott feladatsort kap.
• Szenzo – mert a szenzoros rendszerekre, azaz érzékszerveinkre és azok feldolgozási folyamataira hat; ez a terápia bemeneti (input) oldala.
• Motoros – mert a mozgásos rendszerekhez is kapcsolódik; ez a kimeneti (output) oldal.
• Tréning – mert a fejlesztés edzés jellegű, rendszeres gyakorlással valósul meg.

A TSMT torna tehát a gyermek tünetei alapján összeállított, egyénre szabott feladatsor, amelynek két fő formája van:

• Egyéni torna, amelyet hetente több alkalommal kell elvégezni, akár a szülővel, akár a terapeutával. Éppen a heti többszöri ismétlés teszi lehetővé, hogy a terápia intenzív, gyors és hatékony legyen.
• Csoportos torna, amelyet terapeuták vezetnek. Ez azoknak a gyermekeknek ajánlott, akik már kellően irányíthatók, és mozgáskoordinációjuk, egyensúlyuk lehetővé teszi az önálló munkát. A kiscsoportokban a csoportos működésben nehezebben boldoguló, a nagycsoportokban a könnyebben alkalmazkodó gyermekek vesznek részt.

A TSMT magyarországi módszertanát Lakatos Katalin gyógypedagógus dolgozta ki, és az elmúlt évtizedekben vált az egyik legszélesebb körben alkalmazott hazai mozgásfejlesztő terápiává.

Kinek ajánlott a TSMT torna?

A TSMT 3 hónapos kortól egészen 12 éves korig alkalmazható, és rendkívül sokféle terület nehézségei esetén segíthet. Néhány jellemző jel, amely felvetheti a torna szükségességét:

Mozgásfejlődés terén

• lassú vagy megkésett mozgásfejlődés (nem emeli a fejét, nem szeret hason lenni, későn forog, kúszása-mászása kimarad, nehezen áll fel vagy indul el önállóan);
• „rongybaba”-szerű, laza, vagy éppen ellenkezőleg, feszes izomzat;
• darabos, koordinálatlan, nem harmonikus mozgás, amely a test két oldalán nem egyforma;
• gyakori csetlés-botlás, elesés;
• félelem a mászókától, hintától, új mozgásformáktól, nehezen megy a futóbiciklizés vagy a biciklitanulás;
• ügyetlenség labdás játékoknál.

Érzékelés terén

• túlérzékenység (fény, hang, érintés, ízek, textúrák) vagy éppen alulérzékenység a környezeti ingerekre.

Beszédfejlődés terén

• megkésett beszédfejlődés, szegényes szókincs, helytelen ragozás;
• rövid, néhány szavas mondatok, amikor a kortársak már hosszabban beszélnek;
• beszédhiba, dadogás, hadarás vagy lassú beszédtempó;
• érthetetlen halandzsázás.

Viselkedés és figyelem terén

• hiperaktivitás vagy éppen túlzott nyugalom;
• türelmetlenség, impulzivitás, agresszió;
• nehezen irányíthatóság, beilleszkedési nehézségek;
• szorongás, nyugtalan alvás, tikkek, gyakori hiszti.

Tanulási területen

• „disz-es” tanulási nehézségek;
• nehézség a minták másolásában, sorrendek folytatásában;
• bizonytalan irányok (bal-jobb), ki nem alakult dominancia 7 éves kor után.

A TSMT-t az alábbi diagnózisok, állapotok mellett is gyakran javasolják:

• autizmus spektrumzavar;
• ADHD, hiperaktivitás, figyelemzavar;
• megkésett mozgás- és beszédfejlődés;
• részképesség-gyengeség, tanulási zavarok;
• ICP (infantilis cerebrális parézis);
• regulációs zavarok, nehéz megnyugtathatóság;
• szenzoros feldolgozási zavar (SPD);
• viselkedésproblémák.

A terápia menete

1. Felmérés A folyamat egy részletes mozgásos felméréssel kezdődik, amely feltárja, hol tart a gyermek idegrendszeri érése, és indokolt esetben elkészül az egyéni TSMT terápiás terv.

2. Betanítás A terapeuta megtanítja a szülőnek és a gyermeknek az egyénre szabott feladatsort – ez a TSMT egyik különlegessége: a tornasort közösen, lépésről lépésre gyakorolják be.

3. Tréning A szülő és a gyermek ezután otthon végzi a személyre szabott tornát, jellemzően heti több alkalommal, hogy a fejlesztés megfelelően intenzív legyen.

4. Kontroll A tornasor betanítását követően körülbelül két hónap (sok helyen 2–3 hét) elteltével kontrollra kerül vissza a család, ahol a terapeuta a tapasztalatok alapján szükség esetén módosítja a feladatsort.

Fontos tudnivalók a szülők számára

A TSMT sikeressége nagymértékben a szülői közreműködésen múlik: a gyermek részéről is szükséges az együttműködés, a szülő pedig aktív résztvevője, nem csak kísérője a folyamatnak. Ennek köszönhetően a tornának van egy fontos, kapcsolatépítő vonulata is – főként olyan családoknál, ahol több gyermek van, és mindenki igényli a figyelmet, a közös torna egy olyan időszak, amely kizárólag a szülőé és a gyermeké.

Milyen hatásai lehetnek a TSMT tornának?

A visszajelzések és szakmai tapasztalatok szerint a TSMT az alábbi területeken hozhat fejlődést:

• rendezettebb, harmonikusabb mozgás;
• a beszédfejlődés elindulása vagy javulása;
• jobb egyensúlyérzék és koordináció;
• erősödő koncentráció és figyelem;
• fejlődő tanulási képességek;
• kialakuló szabálytudat;
• javuló szem-kéz koordináció;
• erősödő önkontroll és öntudat;
• fejlődő testvázlat- és térbeli koordináció-érzék;
• pozitívan befolyásolt társas kapcsolatok;
• az agresszív vagy áldozati szerepek fokozatos eltűnése.

Gyakran ismételt kérdések

Milyen kortól alkalmazható a TSMT torna? 3 hónapos kortól egészen 12 éves korig ajánlják.

Csak autizmus esetén javasolt? Nem – bár autizmus spektrumzavar esetén is gyakran ajánlott, a TSMT elsősorban megkésett mozgás- és beszédfejlődés, szenzoros feldolgozási nehézségek, figyelem- és viselkedésproblémák, illetve tanulási zavarok esetén segíthet.

Mennyi szülői részvétel szükséges? Nagyon sok: a terapeuta betanítja a tornasort a szülőnek, aki ezután otthon, heti több alkalommal gyakorolja a gyermekkel.

Mi a különbség az egyéni és a csoportos torna között? Az egyéni tornát a szülő vagy a terapeuta vezeti, személyre szabott intenzitással; a csoportos tornát terapeuta vezeti olyan gyermekeknek, akik már kellően irányíthatók és önállóan is képesek a feladatok elvégzésére.